Sonkás- cukorborsós tagliatelle

Sikerült leszedni az első cukorborsó terméseket, ezért egy gyors, finom és egészséges tésztát készítettünk belőle. A tészta is házi készítésű, tehát abszolút saját termékről van szó.

Hozzávalók:

20 dkg sonka

30 dkg cukorborsó (megmosva, leszárazva)

200 ml 10%-os tejszín (lehet magasabb zsírtartalommal is, akkor krémesebb)

kevés vaj

némi tej

2 zsályalevél, só, bors

50 dkg friss tagliatelle

A sonkát metéltre vágom, majd a felforrósított vajon megsütöm. 

Mielőtt teljesen átsülne hozzáadom a cukorborsót, s együtt dinsztelem.

Amint félpuha a borsó felöntöm a tejszínnel, megfűszerezem és összefőzöm. 

A borsót puhulásáig főzöm. Amennyiben elpárologna a tejszín, tejjel felengedem, hogy szaftos legyen. Ügyelni kell arra, hogy ne legyen túl híg, ugyanakkor meg kell őrizni a ragu krémes állagát. Végül a frissen kifőzött tagliatelle-vel tálalom. 

Paprikaültetés

Elmúltak a fagyosszentek, megjött végre a 30 °C. Szombaton délelőtt hol máshol lehettem volna, mint a kertben. Már hajnalban kezdtem a munkát, mert el akartam kerülni, hogy a paprikapalánták a legnagyobb déli hőségben kerüljenek ki.

Körbejártam a kertet, hallgattam a madárdalt, megnéztem a növényeinket. A borsó nagyon szép termést fog hozni, és olyan szép volt, ahogy a termések között a leveleken megcsillant a harmat. Már most is volt néhány jó hüvely rajta, de még várni kell a szedéssel. Azt a párat, ami jó volt megkóstoltam. Finom, friss, édes. :D

Cukorborsóból leszedtem az első termést. Érdekes volt látni, hogy a kertben növő cukorborsó sokkal szebb, mint a teraszon növő párja.Tudtam szüretelni belőle körülbelül 40 dkg-nyi hüvelyt. Ez nem tűnik nagy mennyiségnek, de egy ebédhez más alapanyagokkal együtt éppen elég.

 

Ezután szemügyre vettem a hagymaágyást. Ide kerültek ugyanis a paprikapalánták. Sajnos nagyon gyomos volt, ezért azzal kellett kezdeni, hogy kigyomláltam a sorközöket és kicsit fellazítottam a talajt. A kapálás többek között azért is jót tesz, mert elvágja azokat a talajkapillárisokat, amik a száraz időben létrejöttek. A talajkapillárisokon keresztül sokkal könnyebben elpárolog az éltető nedvesség a földből.

Miután ezzel végeztem gödröket ástam a palántáknak, óvatosan kiemeltem őket a tálcából és az új helyükre tettem őket. 

Betakartam a paprikákat földdel, kicsit megtömörítettem, majd bőségesen meglocsoltam őket tápoldatos vízzel. Ez így leírva gyorsnak tűnik, de jó két-három órahosszát elszöszmötöltem ezzekkel a műveletekkel. Meg is kapta a nap egy kicsit a karom.

Levezetésképpen megszedtem a spenótot, hogy a héten még tudjak főzni egy jó kis spenótos lasagne-t belőle.

Epres-joghurtos sajtkrémtorta (sütés nélkül)

A kert ismét bőségesen ontotta magából illatos, gyönyörű, mélypiros bogyóit. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy elkészítsem gyereknapra ezt az ínycsiklandozó tortát. A megadott mennyiségekhez egy 26 cm-es átmérőjű tortaformát vettem alapul.

 Hozzávalók:

A torta alapjához:

20 dkg ledarált édes keksz (ízlés szerint lehet kakaós keksz is)

10 dkg olvasztott vaj

A krémhez:

50 dkg mascarpone krémsajt

40 dkg natúr joghurt

2 dl 30%-os habtejszín

Fél üveg eperlekvár

4 púpozott teáskanál zselatinpor

A díszítéshez:

70 dkg megmosott, leszárazott eper

1 tasak piros színű tortazselé

A torta alapjához összekeverjük a darált kekszet az olvasztott vajjal, majd belenyomkodjuk a tortaforma aljába. 

Hűtőbe tesszük, amíg elkészül a krém. A krémsajtot összekeverjük a joghurttal, majd felverjük a tejszínhabot, és azt is óvatosan belekeverjük. 

Ezután belekerül az eperlekvár. Ízlés szerint lehet kevesebbet és többet is bele tenni. 

Kevés vízzel felolvasztjuk a zselatinport, majd ha kissé meghűlt szedünk bele egy kis krémet, elkeverjük és ezt a zselatinos masszát öntjük vissza az összes krémhez. Elővesszük a tortaalapot a hűtőből és beleöntjük a krémet a formába. 

Visszatesszük a hűtőbe és 3-4 órát dermedni hagyjuk.

 Eközben megmossuk és leszárazzuk az epret. Bevallom ezek az eprek nem voltak olyan óriásiak, mint amiket mostanában a boltokban lehet kapni, de nagyon intenzív volt az illata és az íze. J Nem tudtam megállni, hogy ne szemezgessek a díszítésből. A megmaradt epreket szeletekre vágtam, és szépen elrendeztem a krém tetején.

A tortazselét a tasakon lévő leírás szerint elkészítettem, majd az eprekre öntöttem. Ismét visszatettem a tortát a hűtőbe 1-2 órára. És íme a végeredmény!

Epres- csokoládés muffin

A héten sikerült majdnem 1 kiló epret leszedni. Mit csináljunk belőle? Epres- csokis muffin reggelire!

Hozzávalók:

25 dkg liszt

15 dkg cukor

1 tasak vaníliás cukor

10 dkg vaj

20 dkg megmosott, leszárazott eper

2-3 ek kakaópor

2 tojás

1,5 dl tej

2 teáskanál sütőpor

A sütő előmelegítjük kb. 180 °C-ra. A muffinformák mélyedéseibe papírformákat helyezünk. A lisztet a sütőporral, a kakaóporra összekeverjük. 

A vajat a cukorral, a vaníliás cukorral és a tojásokkal habosra keverjük. 

Az egész masszát hozzáadjuk a lisztes keverékhez, majd a tejet is beleöntjük. Az egészet összekeverjük. Ha kész, akkor óvatosan beleforgatjuk a négybe vágott epret, majd összedolgozzuk a masszával. 

Végül belerakjuk a papírformákba és a sütőben kisütjük. Fontos, hogy ne nyitogassuk a sütőt, kb. 15-20 perc alatt készre sütjük.

Végül pedig megesszük!  

Eső után…

A múlt héten kikerültek a paradicsompalánták (link). Mivel a múlt héten Yvette tombolt, ezért kicsit megtépázva találtam meg őket a hétvégén. 

A jó hír, hogy csak egy paradicsompalánta halt meg, ugyanis szabályszerűen kettétörte az eső. A hétvégén még újabb palántákat sikerült kiültetni, így szép terménymennyiségnek nézünk elébe.

A tökféléknek kifejezetten jót tett az eső, így a spárgatök is megindult a fejlődés rögös útján. Az uborka is egyre több helyen bukkan elő, a bokorbabról még semmi hír.

A borsó a hétvégére szüretelhető állapotba kerül (képet mellékelem), így már csak azt kell eldönteni, hogy mit is kezdünk vele (befőtt, fagyasztás?). 

A cukorborsó szépen hozza a terméseit. 

Szedtünk sóskát, amelyből finom mártás fog készülni, amit a babák is jóízűen meg tudnak enni (link). A rukkolát sajnos ki kellett szednem, mert megtámadta valamilyen kártevő, így már csak a teraszban bízhatom. ☹  A komposztot átforgattam, mivel rengeteg fűnyesedék és egyéb lebomló hulladék keletkezik, ezért erősen gondolkodom, hogy a jövő hónapban beszerzek egy újabb keretet. A rothadás szépen alakul, kifejezetten jó illata van, és a belső hőmérséklet is elérte a rothadáshoz szükséges hőt. Lesz komposztunk!

Szóval most sem telt tétlenül a hétvége!

Spenótsaláta mozarella golyókkal

Egy egyszerű zöldsaláta, az öntet miatt férfiaknak is ajánlott. Bevallom őszintén, hogy az öntetet innen (link) szereztem.

Hozzávalók:

300 gr friss spenót

1 csomag mini mozarella golyó

2 tojás

öntethez:

0,33 ml világos sör

2 ek cukor

2 ek méz

Elkészítés:

A spenótot megtisztítjuk, többször alaposan átmossuk, majd lecsepegtetés után a salátás tálba szedjük. A mozarella golyókat lecsöpögtetjük, félbevágjuk és a salátára halmozzuk. 

A tojásokat sós vízben keményre főzzük, majd lehűtjük és vékony cikkekre vágva a spenót tetejére tesszük. 

Közben elkészítjük az öntetet. A sörből félreteszünk egy keveset, lassan felforraljuk a cukorral, majd nagyon kis lángon sűrítjük. Én mézet is raktam a szirupba. Ennek az lett az eredménye, hogy egy édes és a sörre jellemző karakteres ízű mártást kaptam a végén. A cukorból kevesebbet használtam, mert nagyon édesnek találtam. A saláta mellé tálaltam. 

Pácolt, grillezett csirkemell volt a főfogás. 

Palánta ültetés

Eljött végre a hétvége és ezzel a paradicsompalánták kiültetésének az ideje is. Szép napos idő volt szerencsére, kerti munkára éppen ideális se nem túl meleg, se nem túl hideg. Mielőtt nekikezdtünk a palántaültetésnek el kellett még rendezni más növényeink sorsát is. A retket fel kellett szedni, mert a kártevő rovarok már teljesen szitaszerűre rágcsálták a levelét. Sajnos meg kell állapítanom, hogy retektermesztés területén van még hova fejlődni. A retkek felénél nem fejlődött gumó, a másik felénél pedig csak igen aprócskákat nevelt. Ami vigasztal, hogy a megtermett gumók belül szép kemények volták, egyáltalán nem fásodtak el az ízük pedig karakteres, enyhén borsos volt.

A palántaültetésre kiszemelt ágyásokat kigyomláltuk, megkapáltuk és elgereblyéztük. Ezután kivittük a palántás tálcákat, amiket már majdnem 2,5 hónapja nevelgetünk, a megfelelő ágyásokhoz. A paradicsompalántákon végigtekintve eldöntöttem, hogy a jövő évi palántaneveléshez mindenképpen szerzek egy kis üvegházat, ahol tavasztól valamilyen fűtést megpróbálok alkalmazni (pl.: komposztkazánt). A palántáink egy része egészen jól nézett ki, másik részén sajnos nagyon meglátszott a panel életmód. Ez alatt azt értem, hogy a szártagjaik nagyon megnyúltak a fény felé és eldőltek. Viszont nem a palántadőlést okozó betegség miatt, hanem a kevés fény miatt, ami a nevelés alatt érte őket.

Kimértük a tő- és sortávolságokat, majd fúrtunk nekik egy lukat a földbe egy kicsit átlósan, hogy beültetéskor a legalsó szártagot is el tudjuk fedni földdel fedni. Ily módon remélem, hogy sok új gyökeret fejlesztenek a kis növénykéink. Erre már láttam jeleket, ugyanis a legalsó szártagon sok kis gyökérkezdeményt láttam. Miután elkészültünk a gödrökkel, beletettük a palántákat és raktunk köréjük földet a fentebb leírt módon. Legvégül mindet belocsoltuk tápoldatos vízzel. Minderről sajnos nem készült fotó, mert otthon felejtettem a fényképezőből az elemeket.  

Retekleves

A héten felszedtük az utolsó retkeket, ezért egy ízletes reteklevest készítettem. Tudom, hogy elég bizarr a neve, de nagyon finom lett.

Hozzávalók:

2 csomag retek (kb. 10 darab, nagyobb esetén, egyébként ízlés szerint)

1 liter csirke alaplé

1 kisebb krumpli

Tejföl (annyi, hogy behúzza, de ne legyen domináns az íze)

Só, fehérbors

Elkészítése:

A retkeket megtisztítjuk, megmossuk, a krumplit félbevágjuk és vékony szeletekre szeletlejük. 

Az egészet beletesszük az alaplébe és összefőzzük. 

Amint a krumpli megpuhult, a tejföllel behúzzuk. Vigyázzunk arra, hogy ne csapódjon ki a tejföl a hő hatására. Végül az egészet pépesítjük botmixerrel. Sóval és fehérborssal ízesítjük. Ha túl sűrű, akkor egy kis alaplével felengedjük, ha túl híg, akkor egy kis lisztes habarással még be lehet állítani a sűrűségét. Csészében tálaljuk, finomra vágott petrezselyemlevéllel díszítjük. 

Újabb növények a teraszon

Beköszöntött a május. Ilyenkor szoktam elvetni a bazsalikommagokat a teraszon lévő cserepeimbe. Most a kisebb görög bazsalikommal és az oregánóval is megpróbálkozom. Az oregánó tavaly sajnos nem jött össze, mivel a mag csíraképessége valószínűleg nem volt már megfelelő (ezt a vetőmagot egy hipermarketből szereztem be ). Idén pedig egy másik fajta oregánó vetőmagot próbálok ki, aminek a magját most kertészeti áruházban vettem. Mivel a teraszon napközben nagyon meleg van, így kénytelen vagyok napi egyszer, kétszer permetezni a földet, hogy beinduljon a növekedés. Tegnap vetettem el őket, ma még nincs semmilyen változás.

A másik üresen maradó balkonládába rukkolát vetettem, mert szeretjük ezt a jellegzetes ízű salátát. Mivel nem kell mélyen vetni pár nap után megjelennek az első levélkezdemények.

A cukorborsó pedig elkezdett virágozni, igaz alulról megsárgultak a levelek. Vagy kevés a tápanyag, vagy sok a víz alatta. Most kb. két napig nem locsolom, aztán pedig meg fogom tápoldatozni, hogy gyorsan nőjenek.

A snidling is virágba borult, hasonlóan a campanulámhoz. Egyre szebb a teraszkertem is!

Spenótos tészta

Sajnos eddig csak nagyon ritkán sikerült friss spenóthoz jutni, így eddig be kellett érnem a passzírozott, mirelit verzióval. A kertnek hála sikerült egy nagyon ütős spenótos tésztát főzni a héten. Nem tudom, hogy miért keltik a világban a spenót rossz hírét, de frissen, jól elkészítve ennél jobb ízbombát el sem tudok képzelni. Lássuk a receptet!

Hozzávalók:

kb. 300-400 g friss, egészséges, többször megmosott spenótlevél

200 ml 30%-os tejszín (nem főző, hanem hab)

kevés olívaolaj

3 gerezd lereszelt, vagy pépesített fokhagyma

fél fej vöröshagyma apróra vágva

fehér bors, frissen reszelt szerecsendió, csipet só

spagetti tészta (házi, ha lehet )

Első lépésként a sóskához hasonlóan eltávolítottam a spenót szárát, majd alaposan átmostam. 

Közben a finomra vágott vöröshagymát a felforrósított olívaolajon üvegesre pároltam, majd megfuttattam rajta a fokhagymát. 

Kb. 1-2 percig, mert a fokhagyma a forró olaj hatására megkeseredik. 

Ezt követően az edénybe raktam a spenótleveleket, s addig kavartam, míg egy kicsit összeesett. Végül felöntöttem a tejszínnel és kb. 10 percig beforraltam. Végül a fenti fűszerekkel megfűszereztem. 

Közben a bő vízben (nem sóztam, mert házi készítésű volt a spagetti) kifőztem a tésztát, s közvetlenül a forró mártásra szedtem, s kb. 10 percig állni hagytam.

A végeredmény egy isteni tészta. A mártást felszívta a spagetti, így egy tényleg izgalmas íz és esztétikai élménynek lehettünk arra a röpke 10 percre szem, íz és fültanúi.  

A kertben nincs pihenés

Május elsejét a kertünkben ünnepeltem. Első lépésként felállítottam a komposztkertünket (élménybeszámoló itt).

A kukorica is megpendült, igaz még csak két növénykét láttam kikandikálni a sorban. Hogy ne gyomosodjon el a terület és, hogy a vízháztartást is javítani tudjam, ezért egy kis kapálással rendbe raktam a parcelláimat.

Az uborkák elültetése

Mivel szeretjük a tökfőzeléket, ezért tökkel is próbálkozunk. Hasonlóan a cukkinikhez marha komposzt keverékkel indítottam a fészkek kialakítását, majd pedig 3-4 magot raktam bele, s kb. 4 centiméternyi földdel betakartam őket.

A délelőtt folyamán uborkát és bokorbabot is vetettem, megfelelően előkészített talajba. A borsó elkezdett virágozni, ha minden jól megy, akkor május végén lehet szüretelni. Mivel a héja és a szára is nitrogénben gazdag, ezért mindenképpen a komposztban fogják végezni.

 A spenót már ilyen nagy, valamilyen tészta lesz belőle. Egyébként elkezdett felmagzani. 

Ha minden jól megy, akkor a hónap végén már a borsót is szüretelhetjük. Mivel nincs fagyasztó kapacitásunk, ezért mindenképpen hagyományos, borsóbefőttet/ konzervet fogunk készíteni belőle.