Keresés ebben a blogban

2014. június 29., vasárnap

Ribizliszörp



A nagymamám régen nagyon finom ribizliszörpöt készített. Örökre megmaradt az emlék, ahogy a rubinpiros, illatos szörpöt az üvegekbe tölti és elteszi a dunsztolós ládába. A héten mi is kaptunk majdnem két kilogramm ribizlit. Vettem a bátorságot és én is készítettem télire ribizliszörpöt.





Hozzávalók:

1,5 kg ribizli
60 dkg cukor

Elkészítése:

A ribizlit beáztatjuk hideg vízben körülbelül fél órára, majd alaposan megmossuk. Ezután leszárazzuk és összetörjük. Próbáljunk meg ügyelni arra, hogy minden szemet összenyomkodjunk. 

A ribizlitöretet egy napig állni hagyjuk.

Ezt követően a töretet egy tiszta tüllkendőn átszűrjük. Nálam az a módszer vált be, hogy a tüllkendőn keresztül kinyomom a levét, miközben csavarok is rajta. Ezt egészen addig folytatom míg már csak a ribizli szára és gyümölcshéja marad a tüllkendőben.

Ha ezzel kész vagyunk lemérjük a tiszta gyümölcslét. Nekem 90 dkg lett belőle. Egy nagyobb edénybe tesszük a ribizlilét. Mérsékelt lángon folyamatosan kavargatva 10 percig főzzük forrástól számítva. Ezután hozzáadjuk a cukrot és ezzel is 10 percig főzzük kavargatva.

Ha ez is kész, elzárjuk a lángot, majd még így is kavargatjuk 10 percet.Ezután tiszta üvegekbe töltjük a szörpöt, tetejét lezárjuk és szárazdunsztba tesszük, amíg ki nem hűl.

2014. június 25., szerda

Karózás


A héten végül sikerült megfelelő mennyiségű karóhoz jutni (innen). Így kezdetét vehette a karózási hadművelet. Így talán sikerül még intenzívebb növekedésre és virágázásra bírnom kis növényeinket. Illetve már nem is olyan kicsi (fejlődésükről itt). 


Az első probléma amivel szembe kellett nézni, hogy honnan szerzünk megfelelő ár- érték aránnyal rendelkező, a karózáshoz optimális magassággal rendelkező karókat. Átnéztük az összes szóba jöhető áruházi katalógust. Mivel kb. 100 db paradicsom tövünk van így csillagászati összeget kaptunk a végén. Hál' Istennek mamának eszébe jutott, hogy hívjuk fel az Északerdő-t, ahol szoktak karókat árulni. Hétfőn felhívtam őket, s a telefonos beszélgetés végén örömmel konstatáltam, hogy mindkét kritériumnak (ár-érték és optimális magasság) megfelelnek, így szerdán sikerült is lebonyolítani az üzletet.





Aztán jöhetett a neheze. Kb. 3 óra hossza alatt sikerült "felkarózni" a kis drágáinkat. Ahol szükségesnek láttam ott két helyen is megkötöttem őket. A munka végezettével szép és mutatós paradicsomágyásokat kaptunk.





Csak egy problémám volt egész idő alatt. Valamiért folyamatosan a Keresztapa 1. híres jelenete járt az eszembe. Tudjátok, amikor meghalt az öreg Don... éppen a paradicsomokat permetezte, meg játszott az unokával.








Egyébként szépen fejlődnek a növények, már több tövön terménykezdeményeket is lehetett látni, illetve még kb. az állomány 50%-a a virágba borulás előtt áll. Az egész műveletet egy kiadós locsolással zártam. 

2014. június 22., vasárnap

Egy kis fodrászkodás



Egy kis fodrászkodás történt a teraszon. Mivel a snidling kezelhetetlen állapotba került, így visszavágtam egy kicsit... na jó tövig, illetve mivel a hónapok során összetömörödött a földje, ezért egy kis rátöltés is történt.
Így jártam a tárkonnyal is, igaz ott csak földet kellett pótolni. A zsálya növekedése elég hektikus, rengeteg vizet vesz fel, ezért kénytelen vagyok reggelente locsolni egy kis állott vízzel. A legjobb az esővíz lenne, de panelban beszerezni szinte lehetetlen, a kertben pedig még sajnos nem tudtunk kiépíteni víztározó rendszert.





A bazsalikom és majoránna palánták az elmúlt napokban meglódultak, hála egy kis tápoldatozásnak. 

A mentát és a citromfüvet pedig sikeresen szétválasztottam és új cserépbe ültettem őket. A rukkolából finom saláta lett vinegrette mártással. Azt hiszem a következő napokban megejtem a következő tápoldatozást. 

2014. június 20., péntek

A tök


A tökféléink is szépen növekednek. Sikerült egy "kontrollcsoportra" is szert tenni, hiszen kb. 2 méterrel arrébb két olyan növény is elkezdett növekedni, amely nem kapott az ültetés során indító trágyát (itt írtam róla), ill. a talaj nem lett előkészítve talajaktívátorral. 



Megállapítható, hogy azok a tökfélék, amelyek ezt megkapták kb. háromszor nagyobbak ez előbbieknél.

A megfelelően trágyázott tök


A kontroll tök

Szépen hozzák a virágokat, rendszeres locsolásban részesülnek. Igaz jelenleg a virágba borulás leginkább a cukkinire jellemző. Mivel nagyon szeretik a vizet, ezért kb. 2 liter vizet öntök ki rájuk egy locsolás alkalmával, amelyet a szárazság miatt 2- 3 naponta meg kell ismételni. Már csak reménykedhetem benne, hogy sikerül annyi cukkinit letermelni, hogy ízletes lekvár készüljön belőlük. Íme a gondoskodás eredménye!




2014. június 18., szerda

Ribizlis-málnalekvár xilittel


Megbújik a kertecskénkben néhány ribizlibokor és málnavessző is. Sikerült szüretelni fél-fél kilónyit mindkettőből. Megvallom őszintén önmagában nem nagyon eszem a ribizlit és most süteményt sem akartam sütni. Karácsonykor viszont el tudnám képzelni a kétféle gyümölcsből készült lekvárt linzerben. A recept ismét Erdélyi Lajosné Gyümölcsök, zöldségek házi tartósítása című könyvéből származik, bár kisebb módosítások történtek rajta.




Hozzávalók:

fél kiló málna
fél kiló ribizli
60 dkg xilit

Eszközök:

1 tiszta lábas (én egy vastag aljú, fényes edényt szoktam használni erre a célra)
1 kisebb lábas a magoknak
1 lekvárfőzős fakanál
1 nagyobb szita
alaposan elmosott és gőzben sterilizált száraz üvegek
egy nagyobb tölcsér, aminek a segítségével a lekvár az üvegekbe kerül
egy tepsi

Elkészítése:

A ribizlit leszárazzuk, megmossuk és hagyjuk lecsöpögni. A málnát, mivel tiszta volt nem mostam meg. 

Először is azért, mert összetörik, másodszor pedig mert a málna üregei tele mennek vízzel és így feleslegesen kellene tovább főzni a lekvárt. A gyümölcsöket több kisebb adagban a szitába tesszük és a lábasunk felett hidegen átpasszírozzuk. Szép bordós színű lét kapunk.

A magokat még ne dobjuk ki, hanem tegyük egy kisebb lábasba és öntsünk hozzá körülbelül 1 dl vizet. Forraljuk fel, majd passzírozzuk át a magokat még egyszer és öntsük ezt a lét a hideg gyümölcslevünkhöz.
Tegyük fel a tűzre ezt a sűrű ribizli-málnalét és forraljuk fel, majd lassú forralásban állandóan kevergetve főzzük 10 percig. A kevergetés részét sajnos nem lehet elsumákolni, mert így tud csak elpárologni a víz, és így lesz szép lekvárunk, nem pedig szörpünk.

Ha eltelt a 10 perc hozzáadjuk a xilitet (ízlés szerint több vagy kevesebb cukorral/xilittel is el lehet készíteni), ismét felforraljuk, majd megint 10 percig kevergetjük állandóan. 

Ha ez kész zselépróbát tartunk. Akkor jó, ha egy picit egy tányér szélére csöpögtetve egy perc múlva megszilárdul. A tűzhely elzárása után még 10 percig kavargatjuk.

Eközben egy tepsibe belerakjuk az üvegeinket, egy kis vizet öntünk alájuk, majd szép óvatosan felforraljuk körülöttük a vizet, hogy mikor beletöltjük a lekvárt ne csattanjanak szét. Nekem négy kis üvegem lett belőle. Az üvegeket befőzőfóliával lezártam és kupakot csavartam rájuk. 

Estére több réteg konyharuhával bedunsztoltam őket. Másnapra gyönyörűen megszilárdultak.



Mulcsozás

Ismét új technológiai fogással próbálkoztunk meg a héten, mégpedig a mulcsozással. A héten sikerült egy nagyobb adag  fűnyesedékre szert tenni, ill. a szomszéd is ideadta a számára feleslegesnek gondolt kerti hulladékot. Kezdődhet a kaland! :)
A paradicsom egy részét kb. 5-10 centiméter vastagon terítettem be a fűnyesedékkel, hogy meggátolja a felmelegedett talajból a nedvesség párolgását, ill. a gyomnövények elszaporodását, továbbá a mulcs bomlása közben tápanyagok szabadulnak fel, ezzel biztosítva a természetes trágyázást a növényeink számára. Az első héten nem sok változást észleltem, ill. azt vettem észre, ahová nem került elég vastagon mulcs, ott bizony néhány gyomnövény is áttört.

A második héten már szembeötlőbb a változás. Ott ahol mulcsoztunk és közben öntöztünk is paradicsomnövényeink kb. 5 centiméterrel magasabbak, és élénkzöldebbek. Már az első virágok is megjelentek. A héten kevés tápoldatot is kijuttatunk a földre, hiszen, mint ahogyan korábban is írtam, ezt a kertet nagyon lezsarolt állapotban sikerült átvennünk.

A jövő héten sort kerítünk a paradicsomok karózására is, ugyanis elérték azt a magasságot, amely szükségessé teszik a karók beszerzését.

2014. június 17., kedd

Cseresznyés pite



A szomszéd nénitől kaptunk egy kilónyi finom, nagyszemű, ropogós cseresznyét. Van egy régi, bevált sütireceptem (még Laci bácsi: Főzzünk magabiztosan sorozatából) arra az esetre, ha ilyen fajta cseresznyéhez jutok. Gyorsan elkészül, könnyű és általában minden szokott lenni hozzá egy átlagos konyhában.




Hozzávalók a tésztához:

25 dkg liszt
10 dkg vaj
1 citrom reszelt héja
5 dkg porcukor
1 tojássárgája
2 ek. víz

A töltelékhez:

45 dkg megmosott, magozott, nagyszemű cseresznye
2 ek. étkezési keményítő
5 dkg porcukor
1 tojásfehérje a lekenéshez

Elkészítése:

Melegítsük elő a sütőt 200 °C-ra. Tegyük a tészta hozzávalóit egy nagy tálba, majd gyorsan gyúrjuk össze. A tésztát csomagoljuk folpack-ba, majd tegyük a hűtőbe.



Béleljünk ki egy tepsit sütőpapírral, majd egy alaposan belisztezett deszkán nyújtsuk ki a tészta felét körülbelül fél centi vastagra. A tészta átmérőjének körülbelül 20 centiméternek kellene lennie. Halmozzuk rá a cseresznyét a közepére.



Az étkezési keményítőt és a porcukrot összekeverve szórjuk a cseresznyék tetejére. Ízlés szerint egy kis fahéjat is csempészhetünk még bele.

Nyújtsuk ki a tészta másik felét is, és kenjük meg az alsó tésztalap szélét egy kis vízzel, majd helyezzük rá a most kinyújtott lapot. 

Csillag alakban készítsünk vágást a tetején, hogy a gőzök távozni tudjanak és ne robbanjon szét a tésztánk. Egy kis tésztamaradékból csinos kis díszeket készíthetünk a piténkre. 



Kenjük le az egészet tojásfehérjével és süssük 30-35 percig.


2014. június 15., vasárnap

Régen írtam a komposztálásról

Régen írtam a komposztálásról (itt és itt). Egyre több kerti és szerves konyhai hulladékot sikerült felhalmozni és a természetes körforgásnak visszaadni. Ennek az lett az eredménye, hogy megtelt a komposztáló, illetve egy új halom nőtt ki mellette. 

Mivel időnként meg kell forgatni, hogy a felsőbb részeken is elinduljon a bomlás, ezért a hétvégén átforgattam az egész halmomat, illetve a lehetőségek szerint összekevertem a korábban érkezőkkel. 




Hál' Istennek nincs szaga, ennek azért örülünk, mert a rothadás a természetes folyamatoknak megfelelően zajlik, azaz nem fülled be a komposztunk. Szépen, lassan bomlanak az anyagok, először a konyhai hulladékok, majd pedig a nagyobb, fásabb szárú növények is (pl.: borsó héj, borsó növény). A belső hőmérséklet is megfelel, lehetett érezni, a "kicsapódó" hőt, miközben átforgattam a halmot.



Az elmúlt hetekben az időjárás kedvezett a strandolónak, viszont kevésbé kedvezett a komposztunknak. Ezért 2-3 naponta meglocsoltam, hogy ki ne száradjon az egész halom. Ha minden jól megy, akkor ősszel, alapos szitálás után ki tudjuk juttatni a kertbe az első saját készítésű komposztunkat. 

2014. június 11., szerda

A teraszon nőtt a biodiverzitás. Csak átutazóban volt. J


Becsületes neve aranyos rózsabogár


2014. június 10., kedd

A borsószezon vége

Leszedtük az utolsó adag borsót, majd felszedtük a „használaton” kívüli szárakat, így egy viszonylag nagyobb parcella szabadult fel. 

Miután sikerült bekapálni és elgereblyézni, egy május végén is vethető spenótfajtát ültettem a helyére.



De térjünk vissza a borsóhoz, összegzem a tapasztalatokat. Sikerült a lehető legkorábban elvetni, majd pedig rendszeresen locsolni, így viszonylag szép és egészséges termést tudhatunk a magunkénak. Semmilyen fertőzés nem lépett fel, kórokozók sem támadták meg. Hála a locsolásnak, a tápoldatnak, meg a talajaktivátor baktériumoknak szép, telt, hosszú szemek lettek. A tartósításról, tárolásáról (itt) már olvashattatok.


Egy apró észrevétel: eddig én még nem igazán láttam nitrogénfejlesztő baktériumot, de köszönhetően a borsónak ez sikerült. J

2014. június 9., hétfő

Cseresznyés „bukta”

Mivel éppen cseresznyeszezon van, jöjjön egy kis könnyű reggeli csemege a XIX. század végének népszerű szakácskönyvéből (Német Zsuzsána a szerző).






Hozzávalók:

280 g liszt
140 g vaj
fél citromnak a héja reszelve
100 g cukor (eredetileg két kanállal írta, de egy kicsit feljavítottam)
2-3 kanál tejföl
1 egész tojás
400 g magozott cseresznye
fahéj
5 tojásfehérje
kekszmorzsa


A tészta alapanyagit összegyúrom (liszt, vaj, cukor, citromhéj, tejföl, tojás). Vigyázni kell arra, hogy a vaj ne legyen túl meleg, ne „égjen” meg, mert akkor szétesik a tészta. 

Egy lisztezett deszkán kinyújtom, kör alakúra formázom. Egy sütőpapírral kibélelt tortaformába (26 cm átmérőjű) teszem (ha csatos, akkor a vaj hamar ki fog folyni, megég a sütőben, ezért a tortaforma alá tettem egy másik tepsit is, ami felfogja a kicsöpögő vajat). 


Előmelegített sütőben megsütöm, annyira, hogy ha tovább sütöm a töltelékkel, akkor ne égjen meg az alja (kb. 15-20 perc). Kiveszem a sütőből, s kekszmorzsát szórók rá, majd ráhelyezem a kimagozott cseresznyéket és megszóróm őrölt fahéjjal. 


A keményre felvert, a végén cukrozott tojásfehérjét óvatosan szétterítem a tortán, majd a sütőben pirosra sütöm. 

Nem veszem ki rögtön, mert akkor a fehérje összeesik, így nyitott sütőajtóval lassan (kb. 10-15 perc) hagyom, hogy langyosra hűljön. Még langyosan, megdíszítve tálalom.