Palánták

Alighogy elvetettük őket, rohamos tempóban megjelentek első kis csíráink. A tapasztalatok nagyon vegyesek!

Az első versenyzők

Olyanok, mint az újszülött csecsemők. Óvjuk, védjük őket és gondoskodunk róluk, nehogy bántódásuk essen.  :) Mivel alapvetően a meleg, 26 fok feletti hőmérsékletet és a páradús levegőt szeretik, ezért a radiátorra helyeztük a három mini üvegházunkat. Reggel és este is benedvesítettük a földjüket, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a magok számára ahhoz, hogy megpattanjanak. Naponta többször is kinyitottuk a szellőzőnyílásokat elkerülve az esetleges gombásodást. Éjszakára levettük őket a radiátorról, így kevesebb hőmérsékletet kaptak. A kétféle paprika is elkezdte kitolni a csírakezdeményeit, a szárzellernek még nyoma sincs. 

Tegnap a frászt hozták rám a gyökérszőrök, azt hittem, hogy penészedni kezdett a vetés. A feleségem megnyugtatott, hogy ezek csak gyökérkezdemények. Még szerencse, mivel ellenkező esetben kezdhettük volna előröl az egészet. 

Ez már egy komoly dzsungel.

Ma azzal a problémával szembesültünk, hogy az egyik paradicsomfajta nagyon hirtelen meglódult, s ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy nem megfelelő, nem túl erős palántákra teszünk szert. Úgy oldottuk meg a problémát, hogy az egyik üvegházat felállítottuk a szobában és olyan közel tettük az ablakhoz, amennyire csak tudtuk, és így körülbelül 30 centiméterrel magasabbra kerültek a mini üvegházak, mint az ablakpárkány. Így talán sikerül elkerülni azt, hogy gyenge, megdőlt palántáink legyenek. 

Talajaktiválás

Ma reggel gyönyörű, napos időre ébredtünk. Kinéztem az ablakon és a szemközti épületen a hőmérő 10 °C-ot mutatott. Egyetlen szépséghiba azért mégiscsak akadt. Igen erősen fújt a szél, de ez sem tántorított el minket attól, hogy megtegyük az első lépéseket a szépséges kiskertünk kialakításához. Esetünkben pedig ezt az első lépést a talaj aktiválása jelenti. De mi is ez az egész? És hogyan jutott ez az eszünkbe?

A történet ott kezdődik, hogy január elején kitaláltuk, hogy mi idén tavasszal, ha törik, ha szakad mindenképpen kertészkedni fogunk. Na jó, de hol? Gondolkoztunk zártkert, vagy kisebb földterület vásárlásán is, de egyik sem felelt meg a jelenlegi lehetőségeinknek. Ekkor jött a nagymamám, aki épp arról panaszkodott, hogy már nem bírja egyedül azt a nagy kertet. Igen megörültünk, és felajánlottuk neki, hogy mi készséggel megműveljük. Nagymamám az utóbbi időben a tápanyag utánpótlására már nem nagyon fordított gondot, így adott egy meglehetősen kimerült föld és a tény, hogy ősszel sem volt a talajba trágya forgatva. De akkor mit tegyünk, hogy mégis szép növényeink legyenek?

Az interneten kutakodtam a különféle lehetőségek között. Találtam mindenféle műtrágyát, tápoldatot és ezernyi szert, de valami olyat kerestem, ami a műtrágya felhasználásnak szükségességét a minimálisra csökkenti, vagy akár elhagyhatóvá teszi. Ekkor egy új terméken akadt meg a szemem. Biológiai talajaktivátor! Ebben a termékben olyan mikroorganizmusok vannak, melyek megkötik a levegő nitrogénjét, felszabadítják a talajban lévő tápanyagokat, sőt még növényi hormonokat is készítenek. Mindezeken túl még a talaj szerkezetét és vízszolgáltató képességét is javítják.

Az aktívátor a bekeverés előtt

Rendeltem egy dobozzal, ami meg is érkezett az első eszközeinkkel. Egy dobozban 2x5 g talajaktivátor van vízben oldható-tasakban. Ez a mennyiség 200 m² földterület kezelésére alkalmas, és a mi kiskertünk pontosan ekkora. Egy 5 g-os tasakot 80 l vízben kell feloldani és kijuttatni a parcellákra. Praktikusabbnak találtam azonban, ha először csak egy kevés vízben feloldom a tasak tartalmát és ezt a koncentrátumot utána hozzákeverem a többi vízhez. Miután feloldottam a víz színe homoszínűre változott. 

Egy locsolókanna segítségével kijuttattuk az aktivátoros vizet a kertbe, majd egy gereblyével finoman eldolgoztuk. 

A locsolókanna

Ahogy dolgoztunk a talajon arra a megállapításra jutottunk, hogy annyira nincs lezsarolva a talaj, mint ahogyan gondoltuk. Már láttuk a gilisztákat éledezni, illetve megszámlálhatatlanul sok katicabogárra lettünk figyelmesek. A katica és a giliszta az élő talaj, és a növények legjobb barátja. Csak reménykedhetünk, hogy ezek a "lányok/ fiúk" nem az agresszív fajtából valóak! 

Locsolás

Sajnos a talaj nagyon gyomos, ezért ezzel is kezdenünk kell valamit! Olvastuk, hogy vannak olyan kiskertek, amelyekben csökkenteni lehet a gyomok számát, ha megfelelően sikerül kialakítani a "növénytársulásokat". Mi is erre törekszünk!  

Az utolsó simítások

A jövő héten indulhat a vetés. :) Remélem addigra szépen megtelepednek a talajbacik és -gombák, s az időjárás is kedvezni fog nekünk! Kíváncsian várom majd milyen hatást fejtenek ki!

  

Az első lépések

3 évvel ezelőtt kezdtem el az első kísérletezésemet a saját ablakpárkányunkon. Az első növény egy szépen növő, lombos bazsalikom volt. Sohasem felejtem el az intenzív illatát, s azt, hogy meglepően sok termett.

A következő évben már bővítettem a növényeim állományát, igaz több helyem nem lett hozzá. Ültettem bazsalikomot, metélőhagymát és metélőpetrezselymet. Az egyik ismerősöm azt mondta, hogy szerinte azon az éven nem fogok enni a saját petrezselymemből. Tévedett! Többször használtam salátába, húslevesbe, vagy csak egyszerűen egy vajon megfuttatott  főtt krumplira szórtam rá. A metélőpetrezselyem nagyon hálás növény, szereti a sok vizet, igaz a pangó víz nem tesz jó neki. Gyorsan nő, 1- 2 hét alatt szedhetünk belőle friss termést. Egyszerre két cseréppel szoktam ültetni, idén adódott először, hogy sikerült a teraszon átteleltetni. A héten vágtam vissza az elfonnyadt leveleket, elöregedett hajtásokat, de már látom alatta, hogy a beköszönő tavaszi napfénynek hála, már tolja az új leveleit.

A bazsalikommal eddig mindig szerencsém volt. Hálás növény, szereti a sok napfényt, s a forró nyári napokon a rendszeres öntözést. Július végén, augusztus elején szokta az első virágait hozni. Az olaszos ételek elengedhetetlen fűszernövénye, ezért nem hiányozhat az olasz konyha kedvelőinek ablakából, teraszáról. Télen a saját termesztésű, szárított bazsalikomomat szoktam használni. Ügyelni kell, hogy a szárítást sötét, lehetőleg száraz levegőjű helyen végezzük, mert ha napfény éri, akkor elveszíti a színét és az aromaanyagának jelentős részét.

Két évvel ezelőtt vetettem először majoránnát, amely szintén megfelelő egy kezdő városi kertész számára. Nem "kényes", igaz a csíráztatásnál vigyázni kell rá Ha megsimogatjuk a levelét intenzív illatfelhő szabadul fel. Termést eddig még nem hozott, valószínűleg azért, mert nem vártam meg a vegetációs időszak végét.

Tavaly ültettem tárkonyt, zsályát, fodormentát és citromfüvet. Az utolsó két növény rendkívül vízigényes, ezért, ha a teraszunk a napos oldalon helyezkedik el, nyáron célszerű reggel és este is meglocsolni őket. Gyümölcslevesbe, limonádéba mind a kettő erősen ajánlott. Frissé, intenzívvé teszik a leves ízért, amely kifejezetten jól esik nyáron. Mentát szoktam tenni zöldborsós rizottóba is, a rizs és a borsó kifejezetten "dögös" lesz tőle. Úgy tervezem, hogy a citromfüvet és a mentát is egy nagyobb cserépedénybe fogom ültetni, s talán idén többet fogom metszeni őket, mint tavaly.

A tárkony is könnyen átvészelte a telet, már bújnak ki az új hajtásai. A jövő hétvégén fogom átültetni, hiszen a mostani edényét kinőtte. Nálunk a tárkony igazi "generációs" növény, hiszen ezt a tövet a nagyanyótól kaptam, akinek a kertjében, már 30 éve jelen van, ez a gasztronómiai alapfűszer. A ragulevesek, vagy egy fűszervaj elképzelhetetlen nélküle.

Palántázás a szobában

Pénteken és szombaton is végig esett az eső, ezért a vetést még egy héttel el kellett halasztanunk, hiszen a vízzel teli talajban több kárt csinálnánk, mint hasznot. Az időjósok szerint, holnap már felszakadozik a felhőzet, így indulhat a talaj "aktiválása". Erről holnap részletesebben is olvashattok majd.

Agyaggranulátum

Mit sikerült elvégezni? Tegnap este elvetettük az első magokat. Eme műveletet sok olvasás és információgyűjtés előzte meg. Rengeteg anyag van fent erről az interneten, a sok böngészés után egészen elveszettnek éreztem magam. Azután a kezembe került egy rég elfelejtett kertészeti újság és bumm, ott volt benne, amit kerestem. Elkezdett összeállni a kép, hogy hogyan is akarom összerakni a csíráztatáshoz a rétegeket a mini üvegházakba. Mert ugye a csíráztatáshoz a legfelső közeget folyamatosan nedvesen kell tartani, de nem is panghat benne a víz. Az üvegházak alján nincs kivezető nyílás. Ekkor bevillant, hogy az aljára agyaggranulátumot fogok helyezni 1 cm-es rétegben. Ez az ügyes kis holmi magába szívja a felesleges nedvességet, és mikor szükség van rá akkor pedig kiengedi. Az első réteggel megvolnánk, de mi legyen a többivel?

Keverem- kavarom

A csíráztató közeg második rétegéhez itt volt a palántanevelő föld, amiben 96% tőzeg és 4% homok van. A sok adat csak úgy kavargott a fejemben és végül arra jutottam, hogy ezek az arányok nekem így nem felelnek meg. Hozzá akartam még keverni egy kis extra homokot és némi aprószemű kavicsot. Na de honnan szerezzek ilyet? A kertészeti áruházban ugyanis nem tartanak efféle holmit és a panel mögötti játszótérről sem szerettem volna felhozni érthető okok miatt. Ekkor eszembe jutott a gyerekkori akváriumom és alján az aprószemű kavicsok. Még aznap el is mentem egy akvarisztikai boltba és vettem mosott homokot és fehér színű kis kavicsokat. Azt azért nem állítanám, hogy ipari mennyiségben ez így megéri, de első kísérletnek jó lesz. Bekevertük a tőzeget egy kis homokkal és a kavicsokkal, majd körülbelül két centiméteres rétegben elterítettük az agyaggranulátumon, és alaposan belocsoltuk.

Az ágyásaink... majdnem készen.

Következhetnek a magok. Mivel eléggé sokféle fajtából szeretnénk palántát nevelni kénytelenek lesznek osztozni a helyen az üvegházban. Óvatosan kiszórtuk az első fajtának a magjait, egy kis műanyag jelzőre ráírtam a fajta nevét és beszúrtam az üvegház oldalánál, hogy később ne keverjük össze a fejlődő kis növénykéket. Hogy tovább fokozzam az egyes fajták között még egy centiméter vastagon homokot is kiszórtam, így mikor kibújnak látni lehet a határokat. 

Most következik a harmadik és egyben utolsó réteg. A harmadik réteg a fentebb említett palántanevelő föld és homok keverékéből állt. A szakirodalomban azt olvastam, hogy szitáljuk rá a magok tetejére a földet. Lelkesen hoztam is egy nagyobb, használaton kívüli szitát, amiről úgy sejtettem megfelel a célnak. A gyakorlat eme ötletemre gyorsan rácáfolt. Végül inkább csak a kezemmel morzsoltam rá a magok tetejére a homokos tőzeget. Ezután ismét locsolás következett. Viszont a finom szórófejű locsoló, amit direkt erre a célra vásároltunk kiderült, hogy mégse olyan "finomfejű". :( Így inkább a régi jól bevált szobai permetezőt vetettük be. Az éjszakát a radiátor tetején töltötték, hiszen ahhoz, hogy a paprika és a paradicsom jól érezze magát kb. 30 °C-os átlaghőmérsékletre van szükség.

Várjuk a fejleményeket! 

Reggelre pára képződött az üvegház falán. A biztonság kedvéért még egyszer meglocsoltam a felső réteget, hogy ki ne száradjanak a magok. Ahogy levettem az üvegház tetejét kellemes tőzegillat csapta meg az orromat, éppen mintha az erdőben sétálnék. Remélem a kis növénykéink ugyanilyen jól fogják itt magukat érezni! :D

Megérkeztek az első eszközök!

A kezdő készletünk

Ma végre, kb. 1 hónappal a rendelés után, végre megérkeztek az első eszközeink. Igaz nem egészen az eredeti rendelés szerinti termékek jöttek meg, de összességében nem panaszkodhatunk, hiszen 2 állvánnyal többet kaptunk. Első körben paradicsomot, kápia és fehér paprikát fogunk elvetni egy mini üvegházban. Illetve egész pontosan 3 darab üvegházban, teszem hozzá, hogy ezt egy 55 m²-es panelban. :) Kísérletezünk majd szárzeller palántázásával is. 

Ebből mi lesz?

Vettünk négy teraszra való minifólia-"toronyház"-állványt is. Egyet sikeresen összeraktunk a kisfiammal, aki roppant módon élvezte az egészet... mármint élvezte volna, ha megengedem, hogy felmásszon rá. Mindenesetre lelkesen adogatta az elemeket, benne van a Legó iránti szenvedély. :) Az egész kb. úgy néz ki, mint egy szocialista, fémvázas űrrakéta, valahol a lepukkant lakótelepi játszótéren, csak éppen zöld és nem ütött-kopott. 

A "rakéta váza"

Bevetésre készen

A hét hátralévő részében, ha az időjárás is kedvezően alakul, akkor elvetjük a borsót, retket, spenótot, s megkezdjük a palántázás előkészítését. A teraszon lévő fűszerkertemre is alapos frissítés vár!

Köszöntő

Kedves Olvasók, Érdeklődők!

Az első növények

Ki ne álmodna arról, hogy néha kiszakadjon a városi dzsungelből, egy kis kertben ülve jéghideg limonádét szürcsöljön, miközben a madarak csiripelnek a háttérben. Természetesen ezt meg lehet tenni egy gondosan karbantartott gyepen is, vagy egy színpompás virágokkal és ízletes zöldségekkel telepakolt kertben is.

Hunyd be a szemed, s képzeld magad elé, amint rotyog a bográcsban a marhagulyás, melynek zöldségeit Te termelted meg, vagy, hogy a vegáknak is kedvezzünk... a mama éppen a színes cukkiniket grillezi az izzó faszén felett, közben a gyerekek versenyt futnak azért, hogy ki tud több borsót elcsenni az ágyásból.

Mindenkinek van egy ilyen álma, csak néha a végeredmény nem túl biztató. Hiszen a könyvtárnyi szakirodalom átrágása után sem jutunk közelebb a megoldáshoz... jelen esetben az esti tojásos lecsóhoz... franciásan ratatouille-hez... csak abban nincs tojás.

Én is így vagyok ezzel! Célom, mármint, ha az időjárás is kedvez hozzá, hogy a következő egy év tapasztalatait "kiblogoljam", azaz a kudarcok és sikeres ízek elegyével elkészítsem a saját lecsómat, azaz beszámoljak Nektek ügyes, bajos csetléseimről, botlásaimról egy 200 m²-es kertben és ezzel párhuzamosan egy 3 m²-es teraszon.

Valamelyik híres kertész (angol, csak azért jegyzem meg, mert róluk nem feltételeznénk), a kertészkedés, a virágültetést a szex-hez hasonlította. Van ebben valami találó! Hiszen a színek, ízek orgiája stimulálólag hat összes érzékszervünkre! :)

Szóval csapjunk bele a lecsóba!