Pénteken és szombaton is végig esett az eső, ezért a vetést még egy héttel el kellett halasztanunk, hiszen a vízzel teli talajban több kárt csinálnánk, mint hasznot. Az időjósok szerint, holnap már felszakadozik a felhőzet, így indulhat a talaj "aktiválása". Erről holnap részletesebben is olvashattok majd.
Agyaggranulátum |
Mit sikerült elvégezni? Tegnap este elvetettük az első magokat. Eme műveletet sok olvasás és információgyűjtés előzte meg. Rengeteg anyag van fent erről az interneten, a sok böngészés után egészen elveszettnek éreztem magam. Azután a kezembe került egy rég elfelejtett kertészeti újság és bumm, ott volt benne, amit kerestem. Elkezdett összeállni a kép, hogy hogyan is akarom összerakni a csíráztatáshoz a rétegeket a mini üvegházakba. Mert ugye a csíráztatáshoz a legfelső közeget folyamatosan nedvesen kell tartani, de nem is panghat benne a víz. Az üvegházak alján nincs kivezető nyílás. Ekkor bevillant, hogy az aljára agyaggranulátumot fogok helyezni 1 cm-es rétegben. Ez az ügyes kis holmi magába szívja a felesleges nedvességet, és mikor szükség van rá akkor pedig kiengedi. Az első réteggel megvolnánk, de mi legyen a többivel?
Keverem- kavarom |
A csíráztató közeg második rétegéhez itt volt a palántanevelő föld, amiben 96% tőzeg és 4% homok van. A sok adat csak úgy kavargott a fejemben és végül arra jutottam, hogy ezek az arányok nekem így nem felelnek meg. Hozzá akartam még keverni egy kis extra homokot és némi aprószemű kavicsot. Na de honnan szerezzek ilyet? A kertészeti áruházban ugyanis nem tartanak efféle holmit és a panel mögötti játszótérről sem szerettem volna felhozni érthető okok miatt. Ekkor eszembe jutott a gyerekkori akváriumom és alján az aprószemű kavicsok. Még aznap el is mentem egy akvarisztikai boltba és vettem mosott homokot és fehér színű kis kavicsokat. Azt azért nem állítanám, hogy ipari mennyiségben ez így megéri, de első kísérletnek jó lesz. Bekevertük a tőzeget egy kis homokkal és a kavicsokkal, majd körülbelül két centiméteres rétegben elterítettük az agyaggranulátumon, és alaposan belocsoltuk.
Az ágyásaink... majdnem készen. |
Következhetnek a magok. Mivel eléggé sokféle fajtából szeretnénk palántát nevelni kénytelenek lesznek osztozni a helyen az üvegházban. Óvatosan kiszórtuk az első fajtának a magjait, egy kis műanyag jelzőre ráírtam a fajta nevét és beszúrtam az üvegház oldalánál, hogy később ne keverjük össze a fejlődő kis növénykéket. Hogy tovább fokozzam az egyes fajták között még egy centiméter vastagon homokot is kiszórtam, így mikor kibújnak látni lehet a határokat.
Most következik a harmadik és egyben utolsó réteg. A harmadik réteg a fentebb említett palántanevelő föld és homok keverékéből állt. A szakirodalomban azt olvastam, hogy szitáljuk rá a magok tetejére a földet. Lelkesen hoztam is egy nagyobb, használaton kívüli szitát, amiről úgy sejtettem megfelel a célnak. A gyakorlat eme ötletemre gyorsan rácáfolt. Végül inkább csak a kezemmel morzsoltam rá a magok tetejére a homokos tőzeget. Ezután ismét locsolás következett. Viszont a finom szórófejű locsoló, amit direkt erre a célra vásároltunk kiderült, hogy mégse olyan "finomfejű". :( Így inkább a régi jól bevált szobai permetezőt vetettük be. Az éjszakát a radiátor tetején töltötték, hiszen ahhoz, hogy a paprika és a paradicsom jól érezze magát kb. 30 °C-os átlaghőmérsékletre van szükség.
Várjuk a fejleményeket! |
Reggelre pára képződött az üvegház falán. A biztonság kedvéért még egyszer meglocsoltam a felső réteget, hogy ki ne száradjanak a magok. Ahogy levettem az üvegház tetejét kellemes tőzegillat csapta meg az orromat, éppen mintha az erdőben sétálnék. Remélem a kis növénykéink ugyanilyen jól fogják itt magukat érezni! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése