Köszöntő

Kedves Olvasók, Érdeklődők!

Az első növények

Ki ne álmodna arról, hogy néha kiszakadjon a városi dzsungelből, egy kis kertben ülve jéghideg limonádét szürcsöljön, miközben a madarak csiripelnek a háttérben. Természetesen ezt meg lehet tenni egy gondosan karbantartott gyepen is, vagy egy színpompás virágokkal és ízletes zöldségekkel telepakolt kertben is.

Hunyd be a szemed, s képzeld magad elé, amint rotyog a bográcsban a marhagulyás, melynek zöldségeit Te termelted meg, vagy, hogy a vegáknak is kedvezzünk... a mama éppen a színes cukkiniket grillezi az izzó faszén felett, közben a gyerekek versenyt futnak azért, hogy ki tud több borsót elcsenni az ágyásból.

Mindenkinek van egy ilyen álma, csak néha a végeredmény nem túl biztató. Hiszen a könyvtárnyi szakirodalom átrágása után sem jutunk közelebb a megoldáshoz... jelen esetben az esti tojásos lecsóhoz... franciásan ratatouille-hez... csak abban nincs tojás.

Én is így vagyok ezzel! Célom, mármint, ha az időjárás is kedvez hozzá, hogy a következő egy év tapasztalatait "kiblogoljam", azaz a kudarcok és sikeres ízek elegyével elkészítsem a saját lecsómat, azaz beszámoljak Nektek ügyes, bajos csetléseimről, botlásaimról egy 200 m²-es kertben és ezzel párhuzamosan egy 3 m²-es teraszon.

Valamelyik híres kertész (angol, csak azért jegyzem meg, mert róluk nem feltételeznénk), a kertészkedés, a virágültetést a szex-hez hasonlította. Van ebben valami találó! Hiszen a színek, ízek orgiája stimulálólag hat összes érzékszervünkre! :)

Szóval csapjunk bele a lecsóba!