Várakozás a növényekre

Újabb hét telt a kis kertünkben. Mivel három hete egy csepp eső sem esett, így szerdán délután kénytelen voltam locsolni.

A borsó és a cukorborsó is szépen megindult, már kirajzolódnak a sorok, látom lelki szemeim előtt, amikor a fiam megpróbál csenni a zsenge borsóból. A reteknek, a spenótnak és a hagymáknak még hírmondója sincs. Igaz, ma, amikor locsolni voltam már egy két kósza spenótlevelet, meg retekkezdeményt láttam.

A fokhagyma hála a locsolásnak már elkezdett sorolni, talán ebből is lesz valami. Hála Istennek ma este elkezdett esni az eső, így talán megindulnak az eddig a földben rejtőzködő magok, megerősödnek a már kikelt növénykék.

A jégsaláta is kikerült, igaz nem tartottam be a csomagoláson szereplő tőtávolságot, mert úgy döntöttem, hogy egyelni fogom az állományt. A vetés végén belocsoltam a sort. Ha minden szerencsésen alakul, akkor a 1 hónap múlva újabb sort fogok elültetni, hogy folyamatosan kerüljön az asztalunkra saláta.

A fűszerkert koncepcióval kapcsolatban is történt előrelépés, de erről, majd a következő posztomban számolok be nektek.

1 hét után

Cukorborsó

A tavaszi napsütés, és a hirtelen jött meleg megtette hatását a teraszkertemben. A hétvégén már az első cukorborsó növénykék is megjelentek. Kb. 11 magot vetettem el, ebből mind a 11 megpattant. A kísérlet eddig szépen alakul.

A majoránnák tekintetében is sikerről számolhatok be, hiszen már megjelentek az első kis növénykezdemények. Szóval lesz idén is friss majoránna, lesz saját termesztésű fűszernövényem.

A növénykéink

A bazsalikomot végül nem vetettük el, mert tapasztalataim alapján, az április elején elvetett magok szebben fejlődnek, erősebb növény növekszik a cserépben. Arra ügyelnem kell, hogy rendszeresen tápoldatot kapjanak, mert nagyon szeretik a tápanyagban gazdag talajt. Szerintem nem vagyunk kicsúszva az időből.

Társbérletben

Sikerült elvetni a koriandert is. A változatosság kedvéért megpróbálkoztam a jégsaláta termesztéssel balkonládában. Mivel a salátának nagy a hely igénye (30 cm tőtávolság), ezért csak 4 magot raktam egy fél balkonládába (60 cm-es), hogy legyen elég hely a vetemény számára. Elvileg júliusig folyamatosan lehet vetni, így ha minden jól alakul, akkor októberben még lehet friss jégsalátát szüretelni a saját teraszunkról. 

Az átültetett aloe vera növények mind túlélték a kényes procedúrát, kezdődhet a gyökereztetés, majd pedig az eladás. Ki szeretne egy gyógynövényt az ablakpárkányára?

Palánták 2.

A héten befejeztem az utolsó paprikacsírák tűzdelését is. Azért a paprika maradt utoljára, mert a fehérözön fajta majdnem két hétig váratott magára, mire kibújt. Teljesen kétségbe voltam esve, hogy befulladtak, nem jó a vetőmag és így tovább, aztán végül szinte mindegyik kikelt. :) Összesen 8 tálca paradicsom- és 4 tálca paprikapalánta lett, ami 336 kis növényt jelent ( -6 db, melyek eddig nem élték túl a megpróbáltatásokat). 

A paprikapalánták

Az első magas foszfáttartalmú öntözés nagyon jót tett nekik, már szépen alakulnak az első lomblevelek. A paprikapalánták valahogy sokkal erősebbnek tűntek már a tűzdelés során is, mint a paradicsomok, nagy reményeket fűzök hozzájuk.

Az elmúlt héten figyeltem a mini fóliasátor hőmérsékletét napsütéses időben, ami valahogy a következőképpen alakult. Kinti hőmérséklet napsütésben átlagosan 15 °C, a teraszon a hőmérséklet ilyenkor 20 °C, a mini üvegházban pedig 40-50 °C, ha le van cipzározva az ajtó. Szóval nagyon oda kell figyelni, mert ha nem nyitjuk ki az ajtót idejében, akkor a palántáink szinte megfulladnak, mivel az összes vizet elpárologtatják és majdhogynem megsülnek. Ha ez a változékony tavaszi idő elmúlik a palánták nappalra kiköltöznek a teraszra nyitott ajtajú fóliába.

A paradicsompalánták

Addig is sajnos csak a szobában tengethetik napjaikat egyre csak nyújtózkodva a fény felé. Próbálom őket forgatni, hogy megakadályozzam az eldőlésüket és a túlzott szártagmegnyúlást, de ezen csak a terasz segíthet. Ma feltöltöttem a paradicsompalántákat földdel két okból. Az egyik, hogy így rövidebb lesz a szár, kisebb a palántadőlés veszélye, a másik pedig, hogy ebből a szárrészből is gyökereket tudnak fejleszteni a növények és esélyt adunk az erősebb palánták kialakulásának.

Egyik nagy szívfájdalmam, hogy az ökörszív paradicsom kétszeri nekifutásra sem akart rendesen kicsírázni, pedig ugyanolyan körülmények közé került vetés után, mint az összes többi sikeresen kicsírázott paradicsom- és paprikamag. A gyökerét még szépen kitolta, majd mikor a sziklevélre került volna a sor, akkor a magházat egész egyszerűen nem tudta magáról lelökni. A kis csíra szárkezdeménye a magház alatti részen elbarnult, és akármit is csináltam vele 1-2 napon belül elszáradt. Milyen nagy kár! Nagyon szerettem volna ilyen paradicsomot enni. :(

Szárzeller "erdő"

A szárzeller csírák is szépen fejlődnek. Az első vetésből már ritkítanom is kellett, mert már csak egymással versenyeztek, de nem fejlődtek kellőképpen. Őket a mini üvegházban fogom felnevelni a végleges helyre ültetésükig. Eredetileg még paprikapalánták is voltak mellettük, de miután azok tálcákba kerültek a felszabadult helyet is bevetettem szárzeller magokkal és már azok is fejlődésnek indultak. 

Fűszerkert a teraszon

Az átültetett tárkony

A múlt héten a teraszon lévő fűszerkertünket is rendbe tettem. Azóta a tárkony szemmel láthatólag megerősödött, tehát túlélte az ültetés okozta sokkot. A menta és a citromfű is szépen elkezdett fejlődni. Az elmúlt években a metélőhagyma átteleltetésével nem voltam sikeres, hiszen mindig kiszáradtak a töveim, most viszont nagyon szépen megindultak, szabályos kis „bokrokká” fejlődtek. Idén ősszel mindenképpen szét kell ültetnem őket, hogy jobban tudjanak majd fejlődni.

Itt már megerősödve

 Mivel minden évben ilyentájt szoktam elvetni a bazsalikomot, ez idén sem lesz másképpen. A tavaly termett vetőmagjaimat fogom használni, mert bőségesen onotta magából a magokat és megbízhatóan csírázik. Tejfölös pohárba, ill. palántatálcába fogjuk ültetni őket. Idén megpróbálkozunk azzal, hogy eltérő növényeket ültetünk egy ágyásba, amolyan társbérletként. A bazsalikom kiválóan alkalmazkodik a paradicsomhoz és a hagymához, továbbá meg is védik egymást a különféle kártevőktől, ezért az elmúlt évektől eltérően több palántát fogok nevelni. Mivel szeretjük a friss bazsalikomot, a teraszon is lesz palánta.

A metélőhagymák is élvezik az üvegházat

Az aloe verát is át kellett ültetni, hiszen már kinőtte a cserepét. Mivel pozsgás növény, homokos kavicsos földet használok, hogy megfelelő legyen a vízáteresztő képessége.

A menta és a citromfű

Egy új növény is bekerült a teraszkertembe, mégpedig a koriander, amely nagyon sok ételhez, salátához felhasználható. Két agyagcserepet szemeltem ki, mivel ezek a növénnyel együtt „lélegeznek”, így valamilyen szinten el tudom kerülni az esetleges túlöntözést. Amint megvannak az első csírácskák, mindenképpen megírom nektek!

A majorannáról és a cukorborsóról még semmi hír, de ez így szokott lenni. 

Újabb hét, újabb növények

A hétvégén újabb növényeket vettetünk el. Hasonlóan az előző héthez most is a veteményes parcellák előkészítésével kellett kezdenünk. Sajnos egy újabb problémával kellett szembenéznünk, mégpedig a macskákkal, akik néhány ágyást már elkezdtek birtokba venni. A borsó területét nem bántották, ugyanis a múlt héten a galambok ellen ágakat helyeztünk ki. Lehet, hogy a többi ágyásnál is ezt a módszert kell majd követünk?

Az íriszgyökerek

Az egyik kiszemelt területen tavaly írisz nőtt, ezért először a virág gyökereit kellett eltávolítani. Miután végeztünk ezzel a kényes művelettel az elszáradt gyökereket a komposzt tetejére raktuk, hiszen ebből is értékes tápanyag lesz majd növényeink számára.

A héten a vöröshagyma, fokhagyma és a lilahagyma vetését végeztük el. A fokhagymákat óvatosan megtisztítottam és szétszedtem. A szakirodalom azt írja, hogy csak a külső gerezdeket lehet eldugványozni, mi is így tettünk. A gerezdekkel óvatosan kellett bánni, nehogy megsérüljenek, s a kihelyezés után megrohadjanak a földben. A vörös és lilahagymákat magról vetettük, mert azt olvastuk valahol, hogy úgy jobban fejlődnek. Igyekeztem a megfelelő sor és tőtávolságra elvetni a magokat… bevallom őszintén, hogy nem mindig sikerült. 

Elduggattuk a fokhagymát

A szemek nagyon aprók, ezért többször be kellett hajolni az ágyásba, hogy lássam, hol is tartok pontosan. A talajjal szerencsénk volt, hiszen az előző hétvége óta, hála a napsütésnek, csak a felső 1 centiméter száradt ki, így a talaj alsóbb rétegeiben még megfelelő nedvesség van ahhoz, hogy meginduljanak növényékink. Nem árt azonban figyelemmel követni az időjárás előrejelzést, mert a héten végig napsütéses időjárás ígérkezik kevés csapadékkal. Könnyen előfordulhat, hogy meg kell öntöznünk a növényeket az induláshoz.

A vöröshagyma magok

Otthon újabb feladat várt bennünket, hiszen a fűszerkerthez és a teraszkerthez szükséges növényeket is el kell ültetni. 

Komposztálni kezdünk

A kert olyan, mint az ember. Ő is igényli a friss, egészséges és életet adó táplálékot. A legfontosabb és legegészségesebb számára a frissen elkészített, házi komposzt. Mi is belevágtunk ennek elkészítésébe!

A családunkban nincs hagyománya a kertészkedés során, vagy a háztartásban keletkezett zöld hulladékok komposztálásának. Mivel sok helyen olvastunk róla, ezért kíváncsian várjuk mi is a fejleményeket!

Az egyik miskolci civil szervezet évek óta (link) ingyenesen elvihető komposztáló kereteket biztosít a miskolci lakosoknak, s ehhez kapcsolódóan képzést is tart. Mi február elején regisztráltunk be, az első képzés áprilisban esedékes. Addig is mit csináljunk, mit csinálhatunk? – hangzott el mindkettőn részéről a kérdés.

Kb. 1 hónapja kezdtük el gyűjteni a háztartási zöld hulladékot (zöldség szára, levele, krumpli héj stb.), s folyamatosan visszük le őket a kertbe. A mai napon az itt-ott heverő komposztnak valókat levittük a kert végébe egy árnyas fa alá, és egy kupacba rendeztük, majd a tetejét megszórtuk egy kis földdel. Miután találtam 2-3 földigilisztát őket is belehelyeztem a leendő komposztunkba, mivel azt olvastam, hogy a giliszták felgyorsítják a komposzt elkészülésének idejét. Remélem szeretni fogják az új helyüket és nem menekülnek majd el.

Már nagyon várjuk a komposztkeretet, hogy rendezetten tudjuk elhelyezni a zöldhulladékokat! A jövő héten, ha marad a napos idő, mindenképpen meg kell locsolni, hogy ezzel is elősegítsük a rothadást.

Palánták a szabadba (?)

Szombat reggel tele tettvággyal felkeltünk. Ma kerti nap van! :) De még mielőtt nagyon előreszaladnánk a kerti beszámolóval nézzük meg hogyan is állnak a palántáink. A kis paradicsomok a tűzdelést egészen jól viselték, bár látszik rajtuk, hogy jót tenne nekik, ha több fényt kapnának. 

A mai reggel kegyes volt hozzánk, hétágra sütött a nap, és 14-15 °C-ot jósoltak. Az üveggel körbevett teraszunkon, már délelőtt fél 11 óra körül is meleg volt, úgyhogy úgy gondoltuk kivisszük a palántákat a teraszra való fóliasátorba. Megmértem a hőmérsékletet a fólia belsejében és biztató 25 °C-ot mutatott a hőmérő. Sajnos nem tudtuk teljesen lezárni a fóliasátor ajtaját, de nem volt nagy a rés. Dolgunk végeztével elindultunk a kertbe veteményezni (itt).

Az áldozatok

Mikor délután hazaértünk első dolgunk volt behozni a növényeket a teraszról, mert már elkezdett lehűlni a levegő és a szél is felélénkült. Sajnos az a tálca paradicsom, amelyiknél maradt egy kis rés elég rosszul nézett ki. A többi tálca kicsit megviseltnek tűnt, de még menthetőnek. Nagyon sok vizet elpárologtattak, úgyhogy gyorssegélyt kaptak egy kis magas foszfáttartalmú tápoldatos öntözéssel. A magas foszfáttartalom nagyon jót tesz a palántáknak. A locsolás után egy órával már látszott is az eredmény. A növénykék szépen kihúzták magukat és ismét élénkzöldek lettek. Legközelebb azért óvatosabb leszek. :) 

Tűzdelés

Elérkezett a nap, mikor úgy láttam a kis paradicsomcsírákat itt az ideje tűzdelni. Szépen előkészítettem mindent. Tálcát, kést amivel ki tudom segíteni a gyökereket a csíráztatótálból, locsolókannát, palántanevelő földet. Még nem igazán sejtettem, mibe is vágom a fejszémet. A tűzdelés meglehetősen nagy koncentrációt és könnyű kezet igényel, hogy a kis növényeket minél kevésbé törjük. A koncentrációnál esetemben nehezítő tényező volt, hogy az egész műveletet csak este 8 körül tudtam elkezdeni, miután a gyerkőc ágyba került.

Készül a keverék

2/3:1/3 arányban virágföldet és palántanevelő keveréket öntöttem egy műanyag tálba, majd egy kis vízzel megnedvesítettem az egészet. 

Ezután megtöltöttem a palántanevelő tálca lyukait a földkeverékkel és egy nagyon picit megtömörítettem. Most következett csak a neheze. A csíráztatótálból, ahol is meglehetős kuszaságban és nagyon sűrűn növekedtek a kis paradicsomok egyesével át kellett telepíteni őket a tálcára. Óvatosan megfogtam a csíranövényt az egyik sziklevelénél, majd a másik kezemben lévő tompa élű késsel kiemeltem a gyökerét. Mikor ez megtörtént az egyik kezemben ott himbálódzott a kis növényke a sziklevelénél, a másik kezemben lévő késsel pedig lyukat fúrtam a palántanevelő közegben.

A palántáink

Elhelyeztem a csíranövényt a számára előkészített új helyre, és megtömörítettem kicsit a földet körülötte. Mikor betelt a tálca egy kicsit meglocsoltam mindegyiküket, majd mehettek a polcra az ablak elé. Remélem nemsokára beköszönt a napsütéses idő, hogy a hőmérséklet a mini üvegházakban is mielőbb elérje a 20 ºC-ot, mert így sajnos akármilyen közel is teszem őket az ablakhoz, nem kapnak elegendő fényt a palánták és félő, hogy megnyúlnak a szártagjaik.

Két tálca készen van

Mindez gyorsabban történt, mint ahogy ezt leírtam, bár a kétszázhatvanadik palántánál elgondolkoztam a mezőgazdálkodás szépségein. :) Olyan egyszerűnek tűnik, elmegyünk a piacra és veszünk egy kiló paradicsomot, vagy bemegyünk a boltba egy üveg paradicsomsűrítményért. Tűzdelés közben végigfutott az agyamon a paradicsom útja. Kezdődik a vetőmagtermesztőknél, majd a gazdálkodók a magot csíráztatják, tűzdelik, a palántákat edzik, május elején, közepén kiültetik, öntözik, figyelik a kártevők ténykedését, tápanyagot juttatnak a növényeknek, majd leszedik a termést. Válogatják, megmossák, megszárítják, feldolgozzák a terményt. Üvegekbe töltik, pasztörizálják, vagy más módszerekkel tartósítják a végtermékeket. Az idáig vezető összes lépést adminisztrálják, hogy végül a fogyasztók kosarába kerülhessen a sok finomság.

A végeredmény

Feladatom végeztével mélységes tiszteletet éreztem minden termelő tevékenységet folytató ember iránt és remélem egyszer én is közéjük fogok tartozni egy szép napon.

Kertészkedés panelban

Tegnap a piacon vásároltam, s amikor kifizettem az árut, az eladó srác monda egy másik vevőnek, hogy „Kertészkedés? Én panellakó vagyok, nekem nem kell!”. Pedig ma már divat, hogy valaki egy pár négyzetméteres területen is vessen valamit.

Én 3 éve mindig ültetek egy-egy cserép fűszernövényt az ablakomba. Mióta panelban lakom, azóta sikerült bővíteni a repertoárt néhány új növénnyel is.

A menta, háttérben a kinőtt cserepe

Ma sikerült át/összeültetnem a citromfüvet a fodormentával. Mind a ketten szeretik a vizet és a meleget. A mi erkélyünk déli fekvésű, ezért nyáron naponta kétszer kellett öntöznöm ezeket a növényeket. Idén helyszűke és egyéb okok miatt is egy cserépbe ültettem őket. A választásom egy használaton kívüli, nem túl strapabíró lábasra esett, melynek az aljába agyaggranulátumot tettem, hogy őrizze a nedvességet, ill. meggátolja az esetleges túlöntözést. Mint ahogyan a képen is látszik, a gyökérzet alapján már megérett az átültetésre. A citromfű és a menta is ideális teafőzésre, limonádé és hideg gyümölcslevesek ízesítésére. A mentából lehet rizottót és báránysülthez mentaszószt készíteni. Nem túl igényes növény, hiszen a csalánfélékhez tartozik.

Új szomszédok- a tetejét egy kis tőzeggel hintettem meg

A tárkony is kinőtte cserepét

A másik kiválasztott növény a tárkony lett. Elnézve a gyökerét mindenképpen szükség volt erre a beavatkozásra. Egy nagyobb cserepet választottam számára, hogy szépen tudjon fejlődni. Mivel korábban egy PET-palackban lakott, ideje volt már a váltásnak. Nem csak praktikus, hanem esztétikusabb is lett az új lakhelye. Ragulevesekbe szoktam rakni, ha télen nem áll rendelkezésemre, akkor a nyáron leszárított levelekből szoktam fűszerezni. Már az első évben gyorsan megbarátkoztam ezzel a növénnyel. Nem túl igényes, ám annál hálásabb, kezdő kertészeknek ideális.

Sajnos a majoranna nem évelő növény, ezért idén újra kellett vetnem. Most többet ültettem, mint tavaly. A melegágyba március elején, szabadföldbe áprilisban kerülnek ki a magok. Ebben az évben megpróbálkozunk azzal, hogyan bírja, ha egy kerti ágyásba rakjuk. Főzelékekhez, májas ételekhez elengedhetetlen, karakteres, magyaros fűszernövény. Illata jellegzetes, pompás dísze lehet teraszunknak, kertünknek.

 

A cukorborsó is helyére került

Belevágtunk a teraszunkon egy kis zöldséglugas kialakításába is. Első lépésként cukorborsót vetettem ide is, hiszen maradt tegnapról vetőmag. Egy 60 centiméteres balkonládába 12 szemnyi vetőmag került, alátét nélkül, hiszen március közepétől folyamatosan meleg van a teraszunkon. A naposabb oldalt választottam ki és már a növénytartó hálót is felszereltem. Mielőtt kiraktam meglocsoltam őket, hogy ezzel is segítsem a magok fejlődését. Kíváncsi vagyok, hogy a kertihez képest hogyan fog fejlődni! Tervezek még salátákat és bokorbabot is, de ezeknek csak később van a vetési ideje. 

Az első veteményünk

Előkészületek

Tegnap kedvezett az idő a veteményezéshez. Délelőtt még borongós, szeles időjárást kaptunk, a talaj is nedves volt a pénteki eső miatt, de délutánra kisütött a napocska, így igazán jókedvűen kezdtünk neki a kertészkedésnek.

Először a magok ágyását tisztítottuk meg az őszi levelektől. Erre azért volt szükség, mert a kertünkben sok diófa van, s a diólevél magas csersavtartalma miatt könnyen tönkreteheti a veteményünket. Az esőnek hála valószínűleg a talajlakó bacik is jól érezhetik magukat, s elkezdték áldásos tevékenységüket. Hála Istennek rendelkezésünkre áll olyan terület is, ahová nem helyeztünk ki bacikat, így kontrollterületként szolgálhat számunkra. Izgatottan várjuk az eredményeket! :D

Tavaszi takarítás után

A területet lombseprű és hagyományos gereblye segítségével tisztítottuk meg, egyengettük el. Ősszel nem volt megfelelően előkészítve a talaj (most vettük át), ezért nagyon hepehupás területtel kellett dolgoznunk. Reméljük, hogy nem fogja jelentősen befolyásolni veteményünk fejlődését!

Miután előkészítettük a magágyásokat, megpróbáltam egyenletes sorokat húzni a kis magjaink számára. Elsőként a korai vetésű növények kerültek a talajba. Mi borsót, cukorborsót, spenótot és retket választottunk. A spenótot nagyon szeretjük, nem csak főzelékként, hanem különböző tésztás ételekbe is. A retek pedig elengedhetetlen kelléke a húsvéti sonkának, a tavaszi reggelinek.

Szakszerű veteményezés

A csomagoláson lévő vetési mélységbe, sortávolságba és tőtávolságba próbáltam elhelyezni a magokat, majd a végén óvatosan kézzel, ill. ahol lehetett gereblyével betakartuk a földet. Mivel a talaj nedves volt, és a jövő hétre is esőt mutatott az időjárás előrejelzés, ezért az öntözés most kimaradt.

A cukorborsónak tavalyról maradt növénytartó háló a szőlősorok között, ezért ezt nem kellett előkészítenünk. A borsót, hogy védeni tudjuk a galamboktól és egyéb madaraktól faágakkal takartuk be, ezzel próbáljuk megakadályozni, hogy kárt tegyenek veteményünkben.

A kis cukorborsó magok

Holnap a teraszunkkal és szobanövényeinkkel fogunk foglalkozni.